BizonyításRészletek parancs

A GeoGebra Manual wikiből
Accessories dictionary.png
Ez az oldal a hivatalos használati útmutató nyomtható és PDF-be menthető része. A felépítése miatt az egyszerű felhasználók ezt nem szerkeszthetik. Ha bármilyen hibát találna, kérjük, jelezze felénk.Ugrás a felhasználók által szerkeszthető változathoz.


BizonyításRészletek[ <Logikai Kifejezés> ]
A parancs az automatikus bizonyítás eredményének néhány részletét adja vissza.

Általában a GeoGebra numerikus számítások segítségével dönti el, hogy egy logikai kifejezés igaz-e vagy nem. A BizonyításRészletek parancs viszont szimbolikus módszereket alkalmaz annak meghatározására, hogy egy állítás általában igaz-e vagy hamis. Ez a parancs úgy működik, mint a Bizonyít parancs, de ezen kívül még az eredmény néhány részletét is megadja egy listában. A lista

  • egy üres lista {}, ha a GeoGebra nem tudta meghatározni a választ.
  • egy egy elemet tartalmazó lista: {false}, azaz {hamis}, ha az állítás általánosságban nem igaz.
  • egy egy elemet tartalmazó lista: {true}, azaz {igaz}, ha az állítás mindig igaz.
  • egy több elemet tartalmazó lista, a true (igaz) logikai értékkel és egy másik listával a nem-degeneráltság feltételeivel, és ha az állítás bizonyos feltételek mellett igaz, pl. {true, {"KollineárisE[A,B,C],EgyenlőE[C,D]"}}. Ez azt jelenti, hogy ha egyik feltétel sem igaz, akkor az állítás igaz lesz.
  • egy lista {true,{"..."}}, ha az állítás bizonyos feltételek mellett igaz, de ezeket a feltételeket nem lehet lefordítani emberi olvasásra alkalmas formátumra valamilyen okból.
Példa:
Definiáljunk egy háromszöget az A, B és C csúcsokkal, és adjuk meg a következőket: D=Középpont[B,C], E=Középpont[A,C], p=Egyenes[A,B], q=Egyenes[D,E]. Most ha BizonyításRészletek[p∥q] a következővel tér vissza: {true,{"EgyenlőE[A,B]"}}, az azt jelenti, hogy ha az A és B csúcsok különböznek, akkor a DE középvonala a háromszögnek párhuzamos az AB oldallal.

Lehetséges, hogy a nem-degeneráltság feltételeit tartalmazó lista nem a lehetséges legjobb halmaz. A fenti példa esetén, a legegyszerűbb halmaz az üres halmaz lenne.

© 2020 International GeoGebra Institute